Disclaimer

Van a neten egy nagyon jó információforrás: italianhorses.net. Az oldalt Alex Kustov, egy tehetséges makettépítő szerkesztette, de jó ideje nincs frissítése. Alextől többször kértem jóváhagyást, de sajnos nem válaszolt – remélem jól van. Lementettem a teljes oldalt, mielőtt még elveszne. Magyarra fordítva (az eredeti képekkel) újraközlöm. Mivel a blogon én is E1-ben fogalmazok, a fordításból eredően néha úgy tűnhet, mintha én írtam volna a szövegeket. Ha nem bírok magammal, zárójelben és monogrammal azért beleugatok. A leírások makettépítésre vonatkoznak, de talán a gyenge modellek feljavításához vagy umbauzásához is hasznát veszitek. Ha Alex jelentkezne és lehetetlen feltételeket ($$$) támasztana, akkor törölni fogom az egészet. Addig élvezzétek.

Bevezető

Egy csomó emailt kaptam korábban, amelyben a felkészítési folyamatomról kérdeznek. Nem igazán teszek semmi különlegeset, de lehatároztam, hogy összeütöm ezt a tutorialt. Bemutatom az összes lépést, amely a tökéletes alapozáshoz kell, hogy megválaszoljam a kérdéseket.

Amikor kiveszed a modellt a dobozból, az első dolog a hibakeresés: öntési hibák, injekciós pontok, az öntőforma hibáinak lenyomatai, deformáció, túlfolyások, buborékok, megszilárdult öntési öntvények. A folytatás előtt ezeket a hibákat kezelni kell. Ezek egy része a műanyag modellekre jellemző, más részük (pl. a buborékok) inkább a műgyantákra jellemzőek. (És a listáról több elem a diecast modelleken is előfordulhat – RP)

Hibák és javításuk

Öntési vonalak

Ezek nagyon kicsi kiemelkedő csíkok, amik legtöbbször a sárvédő vagy a tető élén, az oszlopokon, a motorháztető vagy a csomagtartó élén, a lámpák körül és a lökhárítón futnak végig. Ez akkor alakul ki, ha az öntőforma különböző részei nem lettek pontosan illesztve. Ez szinte minden (műanyag – RP) modellen előfordul, csak az egyiken kevésbé látszik, a másikon meg jobban. Az utóbbi idők műanyag makett kitjei alaposan megtervezettnek tűnnek, így néha nehéz feladat az öntési vonalak megtalálása.

A legtöbb öntési vonal könnyen eltávolítható finom csiszolópapírral vagy tömbbel. Én a tömböt preferálom, mert sima és felületi csiszolásra is használható. Ha szűk helyről kell öntési vonalat eltávolítanod, használhatsz összetekert csiszolópapírt vagy tűreszelőt.

Nyomáspontok

Ezek a műanyag kicsi, kerek bemélyedései, amik akkor keletkeznek, amikor a pálcák kinyomják az elkészült, de még nem teljesen megkeményedett elemet az öntőformából. A jól megtervezett modelleknél ezek a pontok az alkatrészek nem látható helyein vannak, de néha elkerülhetetlenek. Bosszantó dolog lehet kijavítani őket, főleg, ha több is van belőlük.

Először állítsd össze a modellt, hogy lásd, a nyomáspontok úgy is látszanak-e. Ha igen, alőször csiszold simára a felületüket (mert a nyomáspont széle kiemelkedhet, mint egy kráteré – RP). Ha elég mély, töltsd fel kittel vagy műgyantával és száradás után csiszold simára. (gitt: az üvegesek által használt anyag, kitt: felületképző anyag – RP)

Benyomódások

Nehezen észrevehető vonalak, amelyek a műanyag alkatrészek hűlésekor keletkezhetnek. Ezek hasonlók a nyomáspontokhoz, általában jelentéktelenek, de akár messziről láthatók is lehetnek. Fel kell őket tölteni az előzőekben leírtak szerint és száradás-keményedés után simára csiszolni.

Erezet

Ezek úgy néznek ki, mintha halványan pókhálós lenne az anyag. Gyakran hiányzik belőlük a színezőanyag. Akkor keletkeznek, amikor az öntési folyamat során több pontból érkezik az anyag a formába és a folyékony részek összeérnek. Az erezett felület tökéletesnek tűnhet – amíg az első alapozót rá nem fújod. Az alapozó oldószere kölcsönhatásba lép a műanyaggal és az alapozó felszínén megjelenik az erezet szellemképe. Az egyetlen megoldás az, ha enyhén felcsiszolod az anyagot és egy vékony szórható kittet ködölsz rá. Ha az erezet így is átlátszana, enyhén csiszold meg és ködölj rá alapozót nagyon vékonyan. Lehet, hogy ezt többször meg kell ismételned, de mindig óvatosan, csak nagyon vékonyan ködölj.

Vetemedés

A hibák e típusa akkor keletkezik, ha a kész alkatrész vagy modell még meleg és lágy. Ilyenkor az alkatrész nem feltétlenül bírja el a saját súlyát vagy a csomagolás szorítását és elvetemedik. Az eredmény: egy elem rossz formában.

Ha a vetemedés csak minimális, megpróbálhatod az elemet helyre húzni hajszárító segítségével. Melegítsd fel az alkatrészt forró levegővel, majd lassan-óvatosan hajlítsd a megfelelő irányba, végül hagyd kihűlni. elvileg az új formát kell tartania.

Ha az elem komolyabban megvetemedett, használhatod a következő technikát (ez nem javasolt 14 éves kor alatt és felnőtt felügyelete nélkül): forralj fel valamennyi vizet, vedd le a tűzről és hagyd csitulni pár percre. Mártsd bele a hibás alkatrészt egy pillanatra és gyorsan vedd is ki belőle. Hajlítsd a megfelelő irányba és tartsd úgy vagy rögzítsd, amíg teljesen ki nem hűl. Ne feledd, hogy amikor kiveszed a vízből, az elem forró lesz, úgyhogy gondoskodj a kezed védelméről.

Ez a technika a műagyag és műgyanta elemeknél is működhet. A műgyanta erősebb a műanyagnál, ezért az ilyen elemeket szinte főzni is lehet, mielőtt formára hajlítanád. Én már (nem én – RP) több karosszériát megmentettem ezzel a technikával, de vannak esetek, amikor a vetemedés túlmegy a javíthatóság határán. Az ilyen elemeket melegítheted akármeddig, sohasem fognak tökéletesen kinézni (és ami fontosabb: illeszkedni).

Túlfolyás

Ha a (főleg öregebb) öntőformák részei nem illeszkednek tökéletesen, akkor közöttük túlfolyások jelentkezhetnek. Ezeket elég könnyű kijavítani: csak vágd le egy éles hobbikéssel a túlfolyt anyagot és a maradékot csiszold simára csiszolópapírral, tömbbel vagy tűreszelővel.

Buborékok

Ez a főleg a korábbi műgyanta elemeken jelentkező hiba akkor keletkezik, ha levegő szorul az öntőformába vagy az anyag nem megfelelően lett összekeverve. Az újabb készleteken nagyon ritkán látni ilyesmit.

A buborékok kezelésének egyetlen módja, hogy valamivel fel kell őket tölteni. Ha a buborék nagyon kicsi, legegyszerűbb pillanatragasztót használni – az megoldja a gondot. Ha a gond nagyobb, a megoldás is összetettebb lesz. A buborékot ki kell fúrni, hogy legyen mibe kapaszkodjon a töltőanyag. Használhatsz epoxi gyantát vagy kittet, hagyd megszáradni, végül csiszold el simára.

A buborékok feltöltésére egy másik bevélt anyag a sütőpor és lassabban száradó pillanatragasztó keveréke. töltsd fel az üreget sütőporral, majd pöttyints egy kis pillanatragasztót a tetejére. Keverd össze egy fogpiszkálóval. Ha összeugrana a cucc, adj hozzá még sütőport. A keverék tökéletesen ki fogja tölteni az üreget. Gyorsan szárad, mert a sütőpor “kirántja” a nedvességet a ragasztóból. A megszáradt anyag kemény és jól megdolgozható.

Töltőanyagok

Ha már itt tartunk: mára sokféle töltőanyagot kipróbáltam és a Tamiya anyagánál kötöttem ki – nagyon jól kitölti a kisebb tökéletlenségeket. Gyorsan szárad, simára csiszolható és gyárilag enyhén színezve érkezik, így jobban takarja az alapozó festék. A Tamiya nemrég bemutatott egy új, epoxi töltőanyagot, és úgy találtam, hogy tökéletes termék szinte bármilyen feltöltési feladatra. A Bondo mázas kitt (glazing putty, remélem jól fordítottam – RP) elég jól működik műgyanta elemekkel, bár talán egy kicsit híg, száradás közbren hajlamos az összehúzódásra és kirepedésre. A Squadron kitt is tökéletes temék: gyorsan szárad és simára csiszolható. Fehér és zöld színben kapható. (Amit itthon a Tamiya mellett érdemes keresni: Revell Plasto, Mr. Hobby (aka. Gunze Sangyo)  Mr. White Putty, Milliput Epoxy Putty, Humbrol Model Filler. Én egy próbához 30ml-es tubusos, egykomponensű kittet vettem autófesték szaküzletben és tökéletesen bevált. RP)

Felkészítés

Ha már minden hibát kijavítottunk, jöhet az alapozó, ugye? Hát… nem igazán. Az alapozó tökéletes tapadásához kell a felület, amibe bele tud kapaszkodni. Az egész felületet enyhén fel kell csiszolni, de mielőtt ebb belemennék, még egy dolgot meg akarok említeni. Általában mélyíteni szoktam az illesztési vonalakat az első alapozó réteg felvitele előtt, legalább a nagyobb paneleknél, mint a motorháztető, csomagtartófedél, ajtók és lökhárítók. Ez valósághűbb kinézetet kölcsönöz a modellnek és megakadályozza, hogy a vonalakat feltöltse a több réteg festék, ami rákerül. Manapság sok készletnél ezek a vonalak elég sekélyek és könnyen kitölti őket az alapozó és a festék.

E feladatra célszerszámok is léteznek, de jól használható egy kés csúcsának hátoldala is. Úgy hallottam, hogy a fogászati kaparók is jól használhatók, bár magam még nem próbáltam. Csináld óvatosan: egy megcsúszás, és máris van egy új vájatod, amely feltöltésre vár. Ne siess, több lépésben mélyítsd a vonalakat.

Csiszolás

Ha minden hiba kijavítva és a vonalak újrarajzolva, jöhet a csiszolás. Legjobb nedves 800-1000-es finomságú csiszolóvásznat használni, épp csak a felületet finoman megcsiszolni. Lehet használni fogkefét és fogpasztát is, mintha fogat mosnál. Ez kisebb karcokat hagy, de ez is elég az alapozónak.

Tisztítás

Bizonyosodj meg róla, hogy egy öreg fogkefével és szappanos vízzel az elemek minden felületét és szögletét alaposan megmostad. Öblítsd le alaposan és rázz le róla annyi vizet, amennyit tudsz. Le is fújhatod hajszárítóval (én ezt használom – gyorsabb), vagy lesöpörheted a vízcseppeket egy puha ecsettel. Ez megakadályozza a vízcseppek nyomainak odaszáradását, ami főleg akkor látszik, ha igazán kemény a vezetékes víz (vízkeménység: az oldott ásványi anyagok jelenléte, ami száradás után látható lenne a felületen – RP). Ha nálad kemény lenne a víz, a benzinkutakon kapható ioncserélt vagy desztillált vizet is használhatod öblítésre.

Alapozás

Hagyd az elemet száradni egy pár órát. Tedd egy karton vagy műanyag dobozba, hogy megóvd a szálló portól. Ne zárd le teljesen a tárolót, hogy valamennyire szellőzni tudjon. Ha megszáradt, rögzítsd a modellt a kedvenc festőállványodra és készen állsz az első alapozó réteg felvitelére.

Bármilyen alapozót használhatsz, amihez csak kedved van, de ha autóipari lakkfestéket akarsz a modellre fújni, előtte győződj meg arról, hogy a lakk hígítójának ellenáll az alapozód. Én Tamiya szürke és fehér alapozót használok. Ezek a legfinomabb szemcsézetűek és leggyorsabban száradók, amit csak eddig használtam. (Én meg ezt is az autófényező boltban vettem egy kb. 150ml-es sprayben, ami legalább 10-20 modellre elég és semmi gondom sem volt vele – RP)

A legvékonyabb rétegek is jól fednek. Mindig szürke alapozóval kezdek, mert ez mutatja meg legjobban a hibákat. Ez nagyon fontos, főleg akkor, ha több hibát is kijavítottáv, vagy más célból dolgoztál az elemeken (pl: transkit – RP).

Egy gyors tipp: miután alaposan felráztad a spray-t (tudom, hogy a MHK megengedi a spré és szpré formát is, de nem áll rá a billentyűzetem, az ímél se megy – RP), tedd nagyjából egy percre egy tál meleg vízbe, de ne forrásban lévőbe (fel ne robbanjon) – a meleg csapvíz pont jó lesz. Ez két dologra jó: kisimítja a felrázott alapozót (szerintem a buborékok eltűnésére gondol – RP), illetve felmelegedve a szórófejnél jobban működik a porlasztás, finomabb permetet kapunk. Ez utóbbi segít elkerülni a narancsbőrt és egyéb felületi problémákat.

Ködölj egy kevés alapozót a modellre, törekedve arra, hogy minden javított részre fedés kerüljön. Csak könnyedén… Ha az első réteged felfed bármilyen hibát, hagyd az alapozót teljesen megszáradni, javítsd a hibát, csiszol finom felületűre, mosd meg, szárítsd, stb. Ha megvagy, fesd át újból finoman a szürke alapozóval a modellt, törekedve a teljes fedésre. Ez a 2. réteg csak akkor kell, ha a modelled nem fehér színű anyagból készült. Ha a modell anyaga fehér, a lépést kihagyhatod, mehet a fehér alapozó réteg. Ezt a réteget hagyd teljesen megszilárdulni – én akár egy napig is hagyom pihenni.

Ha elintézted, hogy némi por vagy szemét kerüljön az alapozóban, óvatosan, vizesen csiszold ki 1500-as vagy még finomabb papírral, s utána jöhet a fogpasztás csiszolás. Ez selymessé teszi az alapozó felületét és felkészíti a következő réteg alapozóra (én rendszerint 3 réteget fújok). Ha az új réteg is teljesen megszáradt, jöhet megint az esetleges hibajavítás, a vizes csiszolás, tisztítás és szárítás. Ezután következik az első réteg fehér alapozó, amit pár órára megint hagyni kell száradni. Ha megint adódtak hibák,  az előzőek szerint kezeld őket. Ha nincsenek, akkor jöhet egyből a fogpasztás csiszolás, és öblítés-szárítás után a végső fehér réteg. Ha ez is megszáradt, elvileg van egy tökéletes, kemény felszínű vázad vagy alkatrészed.

Megjegyzés

Ha a modelled végső színe sötét árnyalatú lesz, akkor nem szükséges fehér alapozót használnod, így megspórolhatsz némi munkát és időt. Az összes világos színhez viszont fehér alapozó kell, mert a szürke észrevehetően sötétíteni fogja a színt. Remélem ez a leírás hozzásegít, hogy a modelled festése lélegzetelállító legyen.